Mindenféle nyersanyagnak megvan a sajátos előkészítési módja, amit szem előtt kell tartani. Az előkészítő műveletek alapanyagonként változnak.
Az alábbiakban felsorolom a főbb előkészítési módokat és azok leírását:
Tisztítás: célja, hogy a fogyasztásra alkalmatlan részeket eltávolítsuk.
Válogatás: sóska, spenót, gyümölcsök előkészítésénél az élvezhetetlen anyagokat eltávolítjuk (szár, magház, csuma).
Mosás: vízzel megtisztítjuk a nyersanyagokat a szennyeződéstől: sár, homok, különböző vegyszerek.
Hámozás: a megmosott zöldségek, gyümölcsök élvezhetetlen héját eltávolítjuk. A hámozásnál ügyeljünk arra, hogy minél kevesebbet szedjünk le a héj alatt lévő főzéshez felhasználni kívánt részből.
Kaparás: amennyiben nincs otthon a manapság elterjedt zöldséghámozó, akkor a gyökérfélék (gyökér, répa) héját vékonyan lekaparjuk egy késsel.
Kimagozás: gyümölcsök, paradicsom , tök, zöldpaprika magvait távolítjuk el.
Kicsontozás, lehártyázás: ha csontos húst veszünk, de csont nélkül szeretnénk elészíteni az ételt akkor a húsról ún. csontozó (filéző késsel) -de ha nincs akkor bármilyen éles késsel- lefejtjük a húst a csontról. A felesleges hártyát pedig a lehártyázásal távolítjul el a húsról, hogy ne gátolja a további feldolgozást.
Darabolás: az anyagok darabolása az ételek sütését, főzését gyorsítja. A daragolásnak rengeteg fajtája van: apróra vágás, kockára, karikára vágás, metéltre vágás, szeletelés, vágás negyedekre, cikkekre felezés, amint azt a recept megkívánja. De darabolás még a darálás (hús), reszelés (sajt , torma), áttörés (túró), őrlés (dió, mák ) stb. is.
Darabolás után az anyagokat már vízben nem áztatjuk, mert ezáltal nagy lenne a tápanyagveszteség.